Mi köze a Sacher-tortának Schubert városához, Zselízhez?

Sokan kedvelik a Sacher-tortát, na, de hogy jön egy osztrák szakács által megkomponált édességhez a felvidéki Zselíz?

[ 2020. március 29. ]

A Sacher torta és Shubert városa

Sokan kedvelik a Sacher-tortát, mely valóban az egyik legínyencebb süteménykülönlegesség. Annak ellenére, hogy nem egy bonyolult desszertről van szó, hiszen csupán három összetevője van: piskótatészta, csokoládé és baracklekvár. Az ördög viszont a részletekben lakozik, ahogy mondani szokták.
Na, de hogy jön egy osztrák szakács által megkomponált édességhez a felvidéki Zselíz? Egyáltalán miért mondják a Garam menti városkára, hogy Schubert városa?

A történet valahol a 19. század első felében, a birodalmi főváros császári udvarába kezdődik. Dicső romantikus korszakát élte még ekkor a Habsburg Monarchia, de a forradalom baljós szele már érezhető volt. 1848. március 15-én aztán meg is perzselte (sőt inkább lángba borította) a dölyfös osztrák parókákat. Történetünk szempontjából viszont ez mellékszál.

A torta születése

A torta „születésekor” 1832-őt írunk. Történt ekkor, hogy Metternich herceg udvari szakácsa lebetegedett, miközben a herceg díszvacsorát készült adni vendégeinek. Nem a legszerencsésebb időzítés, de a császári udvarban megoldják az ilyesmit. Ekkor tűnt fel ifjú hősünk, Franz Sacher, aki 16 évesen cukrászinasként sürgősködött az előkelő udvari konyhában.

A kényszerhelyzet kényszermegoldásokat követel, így rá hárult a feladat, hogy valami ínycsiklandozó desszertet szolgáljon fel a válogatott társaság számára. Hogy Sacher tudatosan készítette el a később nagy hírnévre szert tevő tortát, vagy csak pánikhelyzetben, jobb ötlet híján (gondolván: három alap, felettébb finom édesség összekombinálásából csak nem lehet baj) alkotta meg az ínyencséget, arra valószínűleg sosem derül fény. De hogy bejött neki a húzás, az kétségtelen. Hiszen ezután rohamtempóban ívelt felfelé a karrierje s vált ismertté az egész birodalomban.

Sacher család - apa és fia

A fiú és az apa

A tortaköltemény által figyelt fel a fiatal tehetségre egy magas rangú magyar arisztokrata család is, az Esterházyak, akiknek történetesen Zselízen (is) volt nyári rezidenciájuk. – Ekkoriban az előkelő körökben szokás volt váltogatni a téli/nyári szálláshelyet. – A megözvegyült Esterházy Rozina grófnő szerződtette a már befutott, ám még mindig fiatal Franzot maga mellé szakácsnak. A „sztárséf” pedig követve a főnemesi családot Zselízre is, ahova természetesen felesége, Weininger Rozi is vele tartott.

Pereskedés a szabadalmi jogokért

Sacherék 1842/43 telét bizonyíthatóan Zselízen töltötték. Itt látta meg ugyanis a napvilágot fiuk, Eduard, aki később a bécsi Opera mellett 1876-ban megalapította az előkelő cukrászdáját, majd a híres Sacher szállodaláncot.

A zselízi születésű Eduard viszont időközben elszegődött Demelhez, a császári udvari cukrászhoz, akinek meggondolatlanul átengedte a „Sacher-torta” szabadalmi jogát. Ezt a hibát máig le nem záródó pereskedések sorozata tarkítotja, ám a lényegen mit sem változtat.

A Sacher család miután befejezte nem túl hosszú szolgálatát az Esterházyaknál, gróf Széchenyi István hívására előbb az akkori magyar fővárosba, Pozsonyba ment, ahol a családfő a tiszti vendéglőnek számító „Úri Kaszinó” konyháját vezette. Mellette a Pozsonyban kikötő dunai gőzösöket is ő látta el élelemmel. Majd a Pesti Vigadó konyhafőnöke lett, és a Dunagőzhajózási Társaság éttermeinek vezetését vette át. Az 1848-as forradalmat követően aztán végleg hazatért Bécsbe, később pedig Badenben telepedett le, ahol 1907-ben bekövetkezett haláláig élt.

A zselízi ház most is áll

A ház, ahol zselízi tartózkodása alatt élt, és ahol a fia meglátta a napvilágot, mind a mai napig áll. Sőt, mi több, fénykorát éli. 1990-től a Csemadok tulajdonát képezi és otthonául szolgál a helyi magyar civil szervezeteknek, akik pezsgő kulturális élettel töltik meg.

Napjainkban inkább a Magyar Ház megnevezés a használatosabb, ám Sacher örökségét sem hagyták a múlt homályába veszni. Két tábla is őrzi a neves „albérlők” emlékét, melyet nagy valószínűséggel az utolsó zselízi grófnő, Coudenhove – született Breuner – Ernesztina készíttethetett, illetve egy nem régi 2003-as, melyet a Csemadok és a Rákóczi Baráti Társaság állíttatott. Emellett 2016-ban egy polgári társulás is alakult itt, ami Sacher kultuszt hivatott őrizni és felvirágoztatni. A társulás Sacher-torta sütő versenyt és egyéb népszerűsítő rendezvényeket szervez, de a népszerű érdesség a helyi cukrászdában is kapható.

kapcsolat

E-mail: sacherhouse@sacherhouse.com
Kepka Márk, elnök: +421 907 110 926
Csonka Ákos, média: +421 917 390 806

CÍMÜNK

Sacher Ház
Schubertova 229/26,
SK-93701 Želiezovce,
Szlovákia